2013. január 9., szerda

A népművészet fogalma és fejlődése

Tímár bácsi
Húsolás folyamata 
Köszönjük a fotót Varga Andrásnak
A népművészetnek két nagy csoportja van; a folklór (népköltészet, népzene, és népi tánc) illetve a tárgyi népművészet, amikkel leginkább múzeumokban találkozhatunk. A tárgyi néprajz tudományával az etnográfusok foglalkoznak (görög eredetű szó, az etnográfia szóból ered, jelentése néprajz).

A népi díszítőművészet kincseit, használhatóság, stílusjegyeik alapján csatoljuk korokhoz és rétegegekhez. Ez alapján kialakult a paraszti-, kisnemesi réteg. Változásukat, fejlődésüket jelentősen befolyásolta a környezetük, azok az anyagok és kultúra, ami a használókat és kézműveseket körülvette.

Európa szerte az utolsó két-három évszázad falusi tárgyai alkotják. Kezdetekben a falusi társadalom nagyban eltért a városi úri divat stílusától, de felelhetünk pár erre utaló törekvést a népi tárgyi népművészetben. Amit ma tárgyalkotó népművészetnek nevezünk, azt pár száz évvel ezelőtt természetes közegében olyan használati tárgyak voltak, amik szerves részesei voltak a paraszti társadalomnak.

A népi díszítőművészet szerves alapját képezi a népi iparművészet. Képviselőiket csak egy szűkebb kör ismerte. Kezdeményezései az a tárgy tervezése egy embertől ered, mégis egy közösséggel kellett elfogadtatnia munkáját, amit igyekezett a célcsoport ízlésének megfelelően kialakítani és megmunkálni. A paraszti közösségekben csak kevés alkotóművész volt és csakis azokat hívták így akik a forma- és díszítő kincsekből, újabb és újabb használati tárgyakat hoztak létre a közösség nagy örömére.

Az utóbbi századokban az élet felgyorsult, ami megmutatkozik az anyagfelhasználás terén, a gazdasági változások hatására gyengült a hagyomány, felbomlottak a hagyományos paraszti közösségek, az idősebb nemzetiséggel együtt halt a népies szokások és a népi bölcsességek. A hagyományos paraszti életformával egyidejűleg lett vége a népművészetnek. Az emberi kapcsolatok felbomlásával a hagyományok a tárgyi szokások is a feledés homályába kerülnek vagy átalakulnak.. a falusi rétegek felzárkóznak a városi kultúrához és fogyasztókká válnak, egy olyan világban ahol a gyárak veszik át a használati tárgyak előállításának feladatait. Mindezzel nem szűnik meg a hagyományos feldolgozási és a díszítési folyamat, hiszen mindennek alapja ez volt, de mégis valamiféleképpen átalakultak hogy követni tudják az egyedi igényeket.

Forrás: Bergendi Rita  - Néprajz és népművészeti alapfogalmak
Az írás szerzői jogvédelem alatt áll, másolni csak a szerző írásos engedélyével lehet! A szerzők

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése